Petőfi Sándor: Fa leszek, ha...

(Szalkszentmárton, 1845. augusztus-szeptember)

    A Bertához írott verseket a népköltészetből átvett metaforák, a népdalok friss és üde hangvétele jellemzi. Bertához szól a Szerelem gyöngyei ciklus, melynek kiemelkedő verse a Fa leszek, ha… kezdetű népies műdal.

Műfaja: Népies műdal

Szerkezeti elemzés

  Az első versszak első két sora két mondat, melynek mondatpárhuzamában felcserélődik a fő- és mellékmondat helyzete:

Fa leszek, ha fának vagy virága - Ha harmat vagy: én virág leszek

A harmadik sor folytatja ezt a formai játékot:

Harmat leszek, ha te napsugár vagy...

de a negyedik sor alárendelésként kapcsolódik az előző mondatokhoz:

Csak hogy lényink egyesüljenek 


     A második versszakban a mondatok kétsorosak, ismételten felcserélődik a mondatrészek helyzete. Ám itt már megszólítja a lányt (akihez beszél a lírai én)

Az utolsó mondat zárójeles része

( hogy egyesüljünk)

visszautal a negyedik sorra

Csak hogy lényink egyesüljenek

A mondatpárhuzamból következő állandóságérzet és a tagmondatok helyzetének változásából származó folyamatosságérzet a mozgás képzetét kelti.

Tartalmi elemzés

Metafóra

Az egész vers metafórákra épül. Ezek a metaforák

fa, virág, harmat, napsugár, mennyország, pokol

a megszólított nőre vonatkoznak.



A versben a lírai én, állandóan követi, üldözi a megszólított nőt.

A fiú mindig azzá válik, ami a lány volt az előbb.

Míg a fiú egyesülésre vágyik, és kergeti a lányt, addig a lány menekül előle, egyre feljebb: az anyagból a fogalom felé. (virág-> harmat-> napsugár-> menny)

Tehát a lány elérhetetlen.


Érzések, menny-pokol motívum

A vers csupán egy elképzelésből, gondolatból, érzésből fakad. Nem tényleges élményből táplálkozik. Udvarló jellegű és vallomásos.

Eleinte mintha csak játszadozna a gondolattal, a szerelemmel, de közben annyira belelovallja magát az érzésekbe, hogy már a végletekig fokozza, megragadja a kereszténység legmagasabb szimbólumait. Elsőnek a mennyországot, amit nem tud tovább fokozni, ezért a legnagyobb ellentétét állítja fel, a poklot.

Olyan végkifejletet ér el a végén, hogy kiderül, hogy ő ezért a szerelemért a legnagyobb boldogságot és a (kereszténység szerinti) legborzalmasabb dolgot is vállalná.Ezzel tulajdonképpen azt is érzékelteti, amit az ember szerelem során tapasztal meg: egyszer a mennyben, egyszer pedig a pokolban érzi magát.


Petőfi és Berta szerelme

Mivel ezt a művet akkor írta Petőfi, amikor Berta volt a szerelme, érdemes megismernünk a szerelmük történetét.

Petőfit lángoló érzés vonzotta Mednyánszky Bertához, aki mednei Mednyánszky János előkelő gödöllői földbirtokos leánya volt.

A költő szive a Mednyánszky Bertával való ismeretség előtt még mindig sajgott nagy szerelme, Csapó Etelka hirtelen halála fölött.

Petőfi 1845. augusztus-szeptember hónapjában kirándult Gödöllőre. Itt naponta átjárt az odavaló református paphoz. A lelkész ifjú feleségét gyakran meglátogatta Mednyánszky Berta. A költő a tiszteletesné révén ismerkedett meg a kékszemű, aranyszőke hajú leánynyal, aki olyan szép és bájos volt, mint Csapó Etelka, olyan szép, amilyet csak a költő képzelete tud alkotni, s akiben ő egy új Etelkát vélt föltalálni. Az első találkozás óta Petőfi mindjobban belemerült érzelmeibe, miközben szebbnél-szebb tulajdonságokat fedezett föl a leányban. Később meglátogatta a leányt szülei házában is, s napról-napra jobban érezte, hogy újra lángoló szerelemre lobbant. Szerelme ebben az időben álmodozó sóvárgás volt.A költőt boldog érzés töltötte el, de azért lelkét meg-megkínozta az a gondolat, hogy vajon szeretheti-e őt, a „szegény legényt", ez az előkelő, gazdag leány? Remény és csüggedés váltakoztak a költő szivében, sőt a féltékenység is gyötörte, mikor rémképeket látva, azt hitte, hogy Berta mást szeret. Ez időben irt költeményei híven tükrözik vissza érzéseinek e változó hullámzását. Hirtelen elhatározással levelet irt Mednyánszkynak, melyben megkéri leánya kezét. A büszke földesúr még aznap megadta a választ, hogy se szinésznek, se poétának nem adja oda a leányát. 

Petőfi háborgó szivvel távozott Gödöllőről.

      Az év végén Emich Gusztáv kiadásában külön kötetben jelent meg „Szerelem gyöngyei" címen az a harminczkilenc dal, melyet a költő Bertához írt, s melyek utólérhetetlen szépségben állnak irodalmunkban.




Források: tankönyv, http://csicsada.freeblog.hu, http://www.doksi.hu



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 6
Heti: 19
Havi: 75
Össz.: 70 448

Látogatottság növelés
Oldal: Elemzés
Petőfi Sándor: Fa leszek, ha... - © 2008 - 2024 - irodalomtizenegyc.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »